|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Neag, Liviu 1999. július 3.Júl. 2-ára Funar polgármester gyűlésre hívta a városháza alkalmazottait, a városháza hatáskörébe tartozó vállalatok vezetőit és alkalmazottait, valamint a megyei tanács képviselőit. Jelen volt többek között Victor Romulus Constantinescu megyei tanácselnök, Liviu Neag megyei tanácsos, a Közszállítási Vállalat igazgatója, Liviu Medrea, a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) igazgatója, Grigore Dejeu alpolgármester. A hivatal nagytermében tartott találkozóra Funar meghívta valamennyi kolozsvári honatyát. A meghívásnak egyedül Iuliu Pacuraru demokrata képviselő tett eleget. A politikus emlékeztette a jelenlevőket, hogy a kisebbségek jogait előíró román-magyar alapszerződést, valamint az Európa Tanácsi 1201-es ajánlását a régi hatalom fogadta el, a jelenlegi koalíció nem tett mást, mint igyekszik betartani a Románia által vállalt kötelezettségeket. Funar tüntetésre szólított fel. A tüntetők a memorandisták emlékművénél találkoztak. A tüntetőket szemeteskocsi várta, amelyre a következő szöveget írták: "Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Átkozott legyen a román nyelv gyászhuszárainak neve." A gépkocsin a kormánykoalíciós pártok nevét is feltüntették. A körülbelül 200 tüntető feliratokat vitt az alábbi szövegekkel: Nemet Románia föderalizálásának!, Miért árultátok el a román nyelvet? A tüntetők végigvonultak több utcán. A felvonulás végén a résztvevők a szemeteskocsiba dobták a kormánykoalíciós pártok kezdőbetűit ábrázoló feliratokat. Ezzel párhuzamosan a Viorel Catarama vezette Román Nemzeti Párt (PNR) férfikórusa hazafias énekeket adott elő. /Kiss Olivér: Szélsőségesek gyűlése és utcai felvonulása Kolozsváron Tiltakozás a magyar nyelvhasználat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2014. július 4.Mégis beléptek! – Dan Diaconescu a kormánybanHogyan kell besétálni a kormányba? Erről tartott leckét Victor Ponta miniszterelnök, aki a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) és a Călin Popescu Tăriceanu volt kormányfő alapította új liberális párt embereit vette maga mellé. Liviu Neagu, a PPDD főtitkára a kormány főtitkár-helyettesi posztját kapta meg, a Tăriceanuhoz közel álló Ioana Lambru pedig államtitkár lett a kormány főtitkárságán. Victor Ponta miniszterelnök igazi bukaresti „humorral” hárította el azt az újságírói kérdést, hogy mivel érdemelte ki tisztségét a két politikus. „Énekhangjukkal és tehetségükkel” – jelentette ki. Korábban az RMDSZ hevesen bírálta a PPDD esetleges bevonását a kormányba, mi több, Borbély László politikai alelnök korábban azt mondta: ellenkezésükön bukott meg a miniszterelnöknek az az elképzelése, hogy Dan Diaconescuék miniszteri posztot kapjanak. (Az ördög, mint mindig, a részletekben rejlik: eszerint alsóbb szintű állásokat kaphatnak – szerk.) Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes a mostani kinevezéseket a gandul.info-nak úgy kommentálta: az RMDSZ vezetői elemzik Victor Ponta döntését, majd közlik álláspontjukat. Székely Hírmondó 2015. december 7.Többnyelvűsített tömegközlekedés Kolozsváron? Üdvözli a Musai-Muszáj szervezet, hogy a Kolozsvári Közszállítási Vállalat (CTP) nyitott a tárgyalásra a méltányos nyelvi környezet kialakítására.A mozgalom a teljes kolozsvári tömegközlekedés többnyelvűsítésének bevezetését kérte Liviu Neagtól, a közszállítási vállalat igazgatója pedig kedvező választ küldött a megkeresésre. A magyar nyelv mellőzéséből származó közösségi feszültségek felszámolásának érdekében a mozgalom szerint román, magyar és angol nyelven kellene megjeleníteni minden, a tömegközlekedésben használt közérdekű információt. Ide tartozna a tömegközlekedési járművek külső és belső feliratai; a jegyinformációkról, az sms rendszerű jegyvásárlásról tájékoztató feliratok; az általános utastájékoztató feliratok; a jegyautomaták külső feliratai; a jegy- és bérletkiadó fülkéken található feliratok; a vonaljegyek és bérletek feliratai. Szabadság (Kolozsvár) 2015. december 7.Hajlandó „magyarul tanulni” a kolozsvári közlekedési vállalatSokáig hiába kérte a kolozsvári tömegközlekedési vállalatot (CTP), hogy magyarul is írják ki a kincses város nevét a jegykiadó automatákra, kérésére nem kapott választ a Musai–Muszáj Mozgalom, pedig már október 15-én elküldték levelüket. Vasárnap este azonban a szervezet közölte, a CTP nyitott a tárgyalásra a kolozsvári tömegközlekedés többnyelvűsítéséről. A kétnyelvűségért küzdő civil mozgalom újabb – Liviu Neaghoz, a tömegközlekedési vállalat igazgatójához címzett – nyílt levélben kért választ. Méltányos nyelvi környezetben bíznak „Levelünkre nem érkezett válasz a megadott határidőn belül, viszont tudomásunkra jutott, hogy megkeresésünk után a tömegközlekedési vállalat a civil szféra önkéntes segítségével megkezdte a honlap (www.ctpcj.ro) magyar változatának elkészítését, amit üdvözlünk. Kérjük, erősítse meg értesüléseinket, és tájékoztassa mozgalmunkat, valamint a kolozsváriakat arról, hogy hol tart a fordítás folyamata, és mikorra tervezik a magyar változat átadását” – volt olvasható a korábbi nyílt levélben. Ebben újfent arra kérték az intézmény vezetőjét, hogy „járuljon hozzá a méltányos nyelvi környezet kialakításához a kolozsvári tömegközlekedés többnyelvűsítésével”, valamint hogy reagáljon azokra a hiányosságokra, amelyeket már az októberben elküldött levélben is szóvá tettek a mozgalom képviselői. Mint beszámoltunk, a már említett októberi levélben többek közt leszögezték, hogy „a magyar nyelv mellőzése méltánytalan a magyar lakosság tagjaival szemben, illetve fölöslegesen kelt feszültséget a kolozsvári közéletben”. Több érvet is felsorakoztattak állításuk mellett. Mint sorolták, a magyar nyelv mellőzése azért méltánytalan, „mert kolozsvári magyarok adólejeikkel ugyanúgy hozzájárulnak a tömegközlekedési vállalat fenntartásához és működtetéséhez, mint román társaik, mert több mint 60 000 magyar lakos és egyetemista jogos igényét figyelmen kívül hagyja, mert nincs összhangban Emil Boc polgármester úr azon üzenetével, hogy Kolozsvárnak minden kolozsvári számára ugyanannyira otthonosnak kell lennie; és mert azt feltételezi, hogy a város vezetői szerint a román közösség felkészületlen a magyar közösséghez való méltányos viszonyulásra”. Hajlandóak tárgyalni a feliratok többnyelvűsítéséről Vasárnap este a Musai–Muszáj csoport közleményben tudatta, hogy a Kolozsvári Közszállítási Vállalat nyitott a tárgyalásra. Liviu Neag a mozgalomnak elküldött üzenetében úgy foglamazott, a vállalat „szem előtt tartja a a Musai-Muszáj által felvetett szempontokat, és nyitott az együttműködésre a gyakorlatba ültetés kapcsán." A Musai–Muszáj üdvözli és a magyar közösség irányába tett fontos jelzésnek tekinti, hogy a CTP nyitott a tárgyalásra a jegyautomaták külső feliratai, a jegy- és bérletkiadó fülkéken található feliratok, a vonaljegyeken és bérleteken található feliratok többnyelvűsítése ügyében. Szintén örvendetesnek tartják, hogy a jegyautomaták digitális kezelőfelülete magyarul is elérhető, és – amint Liviu Neag levelében megerősítette – a CTP honlapjának magyar változata rövid időn belül elkészül. Korábban egyébként kolozsvári civil aktivisták írták rá Kolozsvár nevét magyarul a jegykiadó automatákra, a kolozsvári önkormányzat pedig azt a látszatot keltve, hogy nekik köszönhető a többnyelvű feliratozás, fogadta a gratulációkat. A Musai-Muszáj Mozgalom azon nyomban közleményben jelezte: nem az önkormányzat helyezte ki a magyar feliratot a kolozsvári jegyautomatákra, ellenben a tömegközlekedési vállalat munkatársai távolították el azokat. A Musai-Muszáj Mozgalom, illetve megalakulásának pillanatában civil kezdeményező csoport azt követően jött létre, hogy a kolozsvári táblabíróság elutasította az Európai Magyar Emberjogi Alapítvány kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését kérő keresetét. Kiss Előd-Gergely Szabadság (Kolozsvár) 2017. november 15.Tragikomikus jelenetek Horváth Anna mai tárgyalásán„Én nem adtam neki pénzt a kampányban, esetleg a testvérem” Összekevert tanúvallomások, a bíró által kijavított fordító, nem létező nyomásgyakorlás buszállomás szintén nem létező fedele miatt, török tiszteletbeli konzul, lovak, stoplámpák és románul nehezen beszélő tanúk – sok ínyencség és humoros jelenet volt kedden reggel a volt kolozsvári alpolgármester, Horváth Anna újabb tárgyalásán, amely során a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által javasolt személyeket, tehát a vád tanúit hallgatták ki. Vallomást tett például egy olyan pszichológus, aki tulajdonképpen filológus, de marketinggel foglalkozik… A várakozásokkal ellentétben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által tavaly május elején készített, a Fodor Zsolt és Horváth Anna közötti találkozó során zajlott beszélgetés hanganyagát ezúttal sem hallgatták meg: előbb be kell fejezni az összes tanú kihallgatását. Belőlük még a következő tárgyalásra is több mint tucatnyi maradt, holott az eddigi kettőn is csupán tanúkihallgatások folytak. A Szabadság által konzultált ügyvéd elmondta: a bíróságnak azért kell ennyi tanút meghallgatnia (valamennyien már a vizsgálati időszakban írott tanúvallomást tettek a DNA ügyészei előtt), mert vád szerint az egyik vádlott, nevezetesen Horváth Anna valóságos hálózatot alakított ki azokból az elsősorban üzletemberekből álló csoportból, akiktől a tavalyi helyhatósági választás során pénzt csikart volna ki. Érdekes megjegyezni, hogy a három tárgyalás során eddig egyetlen tanú sem vallotta azt, hogy Kolozsvár volt RMDSZ-es alpolgármestere ekképp járt volna el irányukba, vagy valamilyen nyomást gyakorolt volna. A török nexus Visszatérve a keddi tárgyalásra: elsőként Törökország kolozsvári tiszteletbeli konzulját hallgatták ki. Vita László, a Vitacom cég tulajdonosa elmondta: magánszemélyként 2000–2500 lejjel támogatta Horváth Anna helyhatósági kampányát, de nem tudja, az összeget hogyan osztotta el az RMDSZ. – A volt alpolgármester kérte az anyagi támogatásomat, első alkalom volt, hogy ilyen támogatást nyújtottam. Hozták a formanyomtatványt az RMDSZ-től, az érdekképviseleti szervezet tagja lévén segíteni akartam. A támogatást 1-2 nap alatt átutaltuk – nyilatkozta a bíróság előtt a magyar üzletember. Összetettebb volt Antal Annamária tanúvallomása. Horváth Anna közeli városházi beosztottja immár több mint 10 éve az alpolgármesteri kabinet munkatársa, László Attila idejében került a közhivatalhoz. – Nem emlékszem, hogy Fodor Zsolt volt-e Horváth Annánál fogadóórán, s arra sem, milyen ügyben. Részt vettem ugyan Horváth Anna választási kampányában, de nem voltam azon a megbeszélésen, amelyen döntöttek az önkéntesek munkájának honorálásáról – mondta Antal Annamária. Az Euro GSM marketing menedzserét, a filológus (a bíró pszichológust értett…) Spânu Alinát is kihallgatta a bíróság. – Semmit sem tudok a cégünk és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség közötti támogatási szerződésről. Engem egy kolléganőm hívott csupán, hogy van-e lehetőség, hogy kedvezményes áron vásároljunk fesztiváljegyeket az Electric Castle-re, ugyanis én tartottam a kapcsolatot a szervezőkkel – jelentette ki a tanú. Amint arról korábban több ízben beszámoltunk, Horváth Annát többek között azzal vádolja a DNA, hogy a Fodor Zsolt üzletembertől kapott pénzből munkatársai fesztiváljegyeket (Untold, Electric Castle, Double Rise) vásároltak azoknak az önkénteseknek, akik az RMDSZ választási kampányában tevékenykedtek. A DNA szerint az Euro GSM tulajdonosa ennek fejében egy építkezéshez szükséges dokumentáció elfogadásának felgyorsítását kérte volna az RMDSZ-es alpolgármestertől. Buszmegálló vagy csak annak teteje? A Kolozsvári Közszállítási Vállalat (CTP, volt RATUC) vezérigazgatóját is kihallgatták. A cégvezető értetlenül állt a tárgyalóterem ajtaja előtt. A bíróság arra volt kíváncsi, hogy Horváth Anna valóban nyomást gyakorolt-e egy buszmegálló létrehozására. Állítólag éppen a Sora üzletházzal szembeni megállóról van szó, amelynek közvetlen közelében, azaz a Kossuth Lajos (1989. december 21.) és a Bolyai utca sarkán található az Euro GSM egyik üzlete. Később kiderült: nem is arról a megállóról, sőt, még csak nem is megállóról, hanem egy kisbácsi megálló fedeléről volt szó. – A buszmegálló létrehozása közszükséglet volt. Hogy valaki nyomást gyakorolt volna ennek megvalósítására? Hangsúlyozni szeretném, hogy az ügy tárgyát képező időszakban már létezett a megálló, csak nem volt fedele. Ezzel kapcsolatban sem gyakorolt senki sem nyomást – mondta Liviu Neag. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal urbanisztikai osztályának két munkatársa tanúvallomásában azt állította: Horváth Anna érdeklődött ugyan bizonyos iratcsomók iránt, nyomást viszont nem gyakorolt rájuk. Kiemelték: nem emlékeznek, hogy Fodor Zsolt építkezési iratcsomójával kapcsolatban Horváth Anna megkereste volna őket. – Nem is tehette meg, mi ugyanis a polgármester közvetlen alárendeltjei vagyunk – mondta egyikük a bírónak. Fordítót korrigál a bíró A hiányos román nyelvtudásra való tekintettel Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének jelenlegi elnöke hivatalos fordítót kért, ám adott pillanatban a bíró kijavította utóbbit. – Ügyeljen, mert februárt mondott! – pontosított a bíró. A politikus azt mondta, az RMDSZ-en belül már 2015 végén beszélni kezdtek az érdekvédelmi szervezet különböző közösségi, kulturális, ifjúsági és sport rendezvényein önkénteskedő fiatalok motiválásán, mi több, versenyt kívántak szervezni a legaktívabbak és legjobbak kiemelt honorálására. – Az egész évben tevékenykedő fiataloknak akartuk valahogy megköszönni a munkát – mondta a tanú, de a bíró nem volt megelégedve. – Bár nem ismerem a nyelvet, tudom Önt követni akkor is, amikor magyarul beszél – mondta a bíró, majd figyelmeztette Antal Gézát, hogy csakis az igazat mondja. – Hangsúlyozom: az összes eseményünkön dolgozó önkéntest honorálni akartuk. Nem tudom, honnan jött a pénz, a fesztiválbérletek egy részét Szabó Mónikától vettem át, és én osztottam ki. Azt hittem, közös kampánypénzről van szó, nem ismertem Fodor Zsolt urat, a kampányközpontban nem hallottam, hogy valaki említette volna a nevét. Nem voltak külön olyan önkéntesek, akik csak a választási kampányban tevékenykedtek – szögezte le Antal Géza. A lovak, a stoplámpák és a feltételezett korrupció Egy kolozsvári lovarda tulajdonos-testvérpárja is megjelent tegnap a bíróság előtt. Egyikük, Biró Farkas Tamás valóban 1000 lejjel támogatta Horváth Annát a kampányban, ám a tavalyi DNA-s vallomása a testvére, Biró Á. Attila neve alatt szerepelt. – Voltam Horváth Annánál audiencián, mert a szomszédban építkeztek, s bizonyos dolgok nem voltak rendben. Én nem adtam neki pénzt, esetleg a testvérem. Hogy azt a bizonyos nyilatkozatot én adtam volna? Nem. Persze, hogy talál a szülők neve, mert hát testvérek vagyunk, a kampányhoz viszont nem én járultam hozzá – nyilatkozta Biró Attila, a kolozsvári lovarda képviselője. Kiderült: a DNA ügyészei összekeverték a tanúvallomásokat… Biró Farkas Tamás elismerte: valóban adott pénzt, bár Horváth Anna ezt nem kérte. – A volt alpolgármester lánya a fiam osztálytársa. Egy napon dél tájt találkoztam vele, s nagyon fáradt volt. Ekkor döbbentem rá, hogy nagyon sokat dolgozik. Anyagi hozzájárulásommal ezt a közösségi munkát akartam támogatni. Semmilyen ügyben nem járt közbe, néha viszont felhívtam, hogy valahol ismét forgalmi dugó van, nem működnek egyes stoplámpák, utcák nincsenek jól leaszfaltozva – mondta Biró Farkas Tamás. A következő nyilvános tárgyalásra csütörtökön, december 7-én kerül sor. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
